kedd, augusztus 31, 2010
csütörtök, augusztus 12, 2010
hétfő, augusztus 09, 2010
vasárnap, augusztus 08, 2010
Time Bender
These are the biggest living creatures in the universe, they can be measured only with light-years. Maybe they are intelligent, but due to the fact that they are different from human beings regarding the dimension or development, it is impossible to get in touch with them.
Generally we can study them in helix form, at such a time their form reminds us of a snake which bites his own tail. In the central part of the helix, as a result of the gravitation, “our time” can accelerate, slow down or, according to some experts, can turn back. It is not known what can cause the break down of the Time Bender under its own weight.
Their food is interstellar dust and gas, but they annex planets, suns and even complex galaxies which energy can compensate the huge gravitation on a way not known by us until now.
We have no information about the burn, development or possible multiplication of Time Benders.
According to some theories they live forever, as they can turn the time back, and renew themselves.
It is possible that Time Benders are in the background of many inexplicable phenomenon of the Universe.
These are the biggest living creatures in the universe, they can be measured only with light-years. Maybe they are intelligent, but due to the fact that they are different from human beings regarding the dimension or development, it is impossible to get in touch with them.
Generally we can study them in helix form, at such a time their form reminds us of a snake which bites his own tail. In the central part of the helix, as a result of the gravitation, “our time” can accelerate, slow down or, according to some experts, can turn back. It is not known what can cause the break down of the Time Bender under its own weight.
Their food is interstellar dust and gas, but they annex planets, suns and even complex galaxies which energy can compensate the huge gravitation on a way not known by us until now.
We have no information about the burn, development or possible multiplication of Time Benders.
According to some theories they live forever, as they can turn the time back, and renew themselves.
It is possible that Time Benders are in the background of many inexplicable phenomenon of the Universe.
Időgörbítők
A világegyetem legnagyobb létformái, nagyságuk fényévekkel mérhető. Rendszerint felcsavarodott gyűrűformában lehet őket megfigyelni, alakjuk ilyenkor saját farkába harapó kígyóhoz hasonló. A gyűrű belsejében a rendkívüli gravitáció hatására megszűnik a mi fogalmaink szerinti idő, gyorsulhat, vagy lassulhat, egyes feltételezések szerint vissza is fordulhat. Hogy mi akadályozza meg az Időgörbítő összeomlását saját rendkívüli súlya alatt, nem ismert. Táplálékuk az útjukba kerülő csillagközi por és gáztömeg, de bekebelezik a bolygókat, napokat, sőt akár komplett galaxisokat is, valószínű ezek energiája egyenlíti ki valamely, egyelőre nem ismert módon az irtózatos gravitációt.
Fejlődésükről nagyon keveset tudunk, keletkezésükről, vagy esetleges szaporodásukról sincsenek adatok.
Egyes elméletek szerint, mivel meg tudják fordítani az időt, gyakorlatilag örökéletűek, azaz képesek önmaguk megújítására, mivel nemcsak öregedni, de fiatalodni is tudnak.
Valószínűsíthető, hogy az Univerzum több, jelenleg megmagyarázhatatlannak tűnő jelensége mögött az Időgörbítők tevékenysége állhat.
A világegyetem legnagyobb létformái, nagyságuk fényévekkel mérhető. Rendszerint felcsavarodott gyűrűformában lehet őket megfigyelni, alakjuk ilyenkor saját farkába harapó kígyóhoz hasonló. A gyűrű belsejében a rendkívüli gravitáció hatására megszűnik a mi fogalmaink szerinti idő, gyorsulhat, vagy lassulhat, egyes feltételezések szerint vissza is fordulhat. Hogy mi akadályozza meg az Időgörbítő összeomlását saját rendkívüli súlya alatt, nem ismert. Táplálékuk az útjukba kerülő csillagközi por és gáztömeg, de bekebelezik a bolygókat, napokat, sőt akár komplett galaxisokat is, valószínű ezek energiája egyenlíti ki valamely, egyelőre nem ismert módon az irtózatos gravitációt.
Fejlődésükről nagyon keveset tudunk, keletkezésükről, vagy esetleges szaporodásukról sincsenek adatok.
Egyes elméletek szerint, mivel meg tudják fordítani az időt, gyakorlatilag örökéletűek, azaz képesek önmaguk megújítására, mivel nemcsak öregedni, de fiatalodni is tudnak.
Valószínűsíthető, hogy az Univerzum több, jelenleg megmagyarázhatatlannak tűnő jelensége mögött az Időgörbítők tevékenysége állhat.
Puddhon (Unidentified life form) - imaginary creature drawn for the artistpub's weekly sketch
Puddhon (idegen életforma) - az artistpub heti skiccére készült kitalált lény rajza és leírása
SZÖRCSÖGŐ PUDHON (Puddhonus abelliensis)
Szaporodás:
1.- leváló hólyagszemekkel, a szemek féregszerű mozgással vándorolnak, majd alkalmas helyen megtelepednek. Az így kifejlődött élőlény az ábrán láthatónak csak a felső része, mozgékony állábakkal rendelkezik, ragadozó életmódú, gyökeret nem fejleszt.( Űrkalózok tréfásan "Durrogó puddhonnak" hívják a csápok űrhajóhoz csattanó hangja miatt ezt a formáját a lénynek.)
2.- kétnemű spórákkal, a spórákból mozgékony nőstények és helyben ülő hímek fejlődnek ki.
A nőstények ragadozók, a hímek ásványi anyagokat szívogatnak a gyökerükön keresztül. Mikor a nőstény rátalál egy hímre, majd összeforr vele, így alakul ki a képen látható teljes lény.
Életmód:
Az élőlény részben fotoszintetizál, részben ragadozó életmódot folytat. A lecsapódó pára a gumó tövénél összegyűlik és az alsó részen termelődő savmirigyek váladékával keveredve rendkívül maró hatású oldatot képez. Ez oldja a legkeményebb kőzetet is és felszívhatóvá teszi az oldott tápanyagokat, melyet a folyadékba lógó szívó fonalak juttatnak a lény testébe. A lény felső része ragadozó, főleg kereskedelmi űrhajók elfogására specializálódott fogócsápok segítségével ejti el zsákmányát. Áldozatát a csápkoszorú közepén levő álszájba gyömöszöli, majd a salakanyagok is ugyanitt távoznak.
Testfelépítés:
A kifejlett lény jól elkülöníthetően egy felső és egy alsó részből áll, mely gumóvá nőtt össze. Az alsó rész több rendkívül erős fonállal tapad az élőhely szikláihoz, a felső részből folyamatosan fejlődő mozgékony csápok nőnek ki. Az alsó részen találhatók a savképző mirigyek, melyek maró váladéka magában a növényben nem okoz kárt, viszont jelenlegi ismereteink szerint közömbösíthetetlen. A csápok végén lapos, kampókkal ellátott tapadólemezek találhatók, amelyek az itt termelődő anyagtól ragacsosak is. Szerepük a védekezés és a zsákmányszerzés. A csápok tövében található a szájnyílás, mely egyben az ürítés céljára is szolgál. A felső részen találhatók a hólyagszemek, melyek felületesen emberi szemekhez hasonlóak, bár funkciójuk nem csak a látás, hanem a szaporodás is. Belső felépítéséről nincsenek ismereteink, mivel a lényt eddig felboncolni nem sikerült.
Elterjedése:
Az Abell 2218 halmaz egyes bolygóin nem ritka, bár szerencsére sehol sem elterjedt.
Főként űrkikötők közelében fordul elő, itt táplálékát főleg a le és felszálló űrhajók jelentik. Legnagyobb kárt mégsem ezzel, hanem hihetetlenül maró gyökérmirigy-váladékával okozza, mely lényegében közömbösíthetetlen, így idővel az egész bolygót átfúrja. Ily módon a bolygó idővel lukacsos sajthoz válik hasonlóvá, majd egyszerűen szétesik. A lényről leváló szemek ilyenkor betokózdnak, majd megfelelő újabb égitesten landolva tovább szaporodnak. Spórái ugyancsak rendkívül ellenállók, és akár csak maga a lény, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag elpusztíthatatlanok.
SZÖRCSÖGŐ PUDHON (Puddhonus abelliensis)
Szaporodás:
1.- leváló hólyagszemekkel, a szemek féregszerű mozgással vándorolnak, majd alkalmas helyen megtelepednek. Az így kifejlődött élőlény az ábrán láthatónak csak a felső része, mozgékony állábakkal rendelkezik, ragadozó életmódú, gyökeret nem fejleszt.( Űrkalózok tréfásan "Durrogó puddhonnak" hívják a csápok űrhajóhoz csattanó hangja miatt ezt a formáját a lénynek.)
2.- kétnemű spórákkal, a spórákból mozgékony nőstények és helyben ülő hímek fejlődnek ki.
A nőstények ragadozók, a hímek ásványi anyagokat szívogatnak a gyökerükön keresztül. Mikor a nőstény rátalál egy hímre, majd összeforr vele, így alakul ki a képen látható teljes lény.
Életmód:
Az élőlény részben fotoszintetizál, részben ragadozó életmódot folytat. A lecsapódó pára a gumó tövénél összegyűlik és az alsó részen termelődő savmirigyek váladékával keveredve rendkívül maró hatású oldatot képez. Ez oldja a legkeményebb kőzetet is és felszívhatóvá teszi az oldott tápanyagokat, melyet a folyadékba lógó szívó fonalak juttatnak a lény testébe. A lény felső része ragadozó, főleg kereskedelmi űrhajók elfogására specializálódott fogócsápok segítségével ejti el zsákmányát. Áldozatát a csápkoszorú közepén levő álszájba gyömöszöli, majd a salakanyagok is ugyanitt távoznak.
Testfelépítés:
A kifejlett lény jól elkülöníthetően egy felső és egy alsó részből áll, mely gumóvá nőtt össze. Az alsó rész több rendkívül erős fonállal tapad az élőhely szikláihoz, a felső részből folyamatosan fejlődő mozgékony csápok nőnek ki. Az alsó részen találhatók a savképző mirigyek, melyek maró váladéka magában a növényben nem okoz kárt, viszont jelenlegi ismereteink szerint közömbösíthetetlen. A csápok végén lapos, kampókkal ellátott tapadólemezek találhatók, amelyek az itt termelődő anyagtól ragacsosak is. Szerepük a védekezés és a zsákmányszerzés. A csápok tövében található a szájnyílás, mely egyben az ürítés céljára is szolgál. A felső részen találhatók a hólyagszemek, melyek felületesen emberi szemekhez hasonlóak, bár funkciójuk nem csak a látás, hanem a szaporodás is. Belső felépítéséről nincsenek ismereteink, mivel a lényt eddig felboncolni nem sikerült.
Elterjedése:
Az Abell 2218 halmaz egyes bolygóin nem ritka, bár szerencsére sehol sem elterjedt.
Főként űrkikötők közelében fordul elő, itt táplálékát főleg a le és felszálló űrhajók jelentik. Legnagyobb kárt mégsem ezzel, hanem hihetetlenül maró gyökérmirigy-váladékával okozza, mely lényegében közömbösíthetetlen, így idővel az egész bolygót átfúrja. Ily módon a bolygó idővel lukacsos sajthoz válik hasonlóvá, majd egyszerűen szétesik. A lényről leváló szemek ilyenkor betokózdnak, majd megfelelő újabb égitesten landolva tovább szaporodnak. Spórái ugyancsak rendkívül ellenállók, és akár csak maga a lény, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag elpusztíthatatlanok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)