A következő címkéjű bejegyzések mutatása: caricature. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: caricature. Összes bejegyzés megjelenítése
szombat, február 22, 2014
csütörtök, december 02, 2010
Tuomas Holopainen keyboardist, band leader and main songwriter of the of Finnish symphonic metal band Nightwish.
Tuomas Holopainen (Kitee, Finnország, 1976. december 25.) zenész, a finn Nightwish szimfonikus metál együttes alapítója, billentyűse, zeneszerzője és dalszövegírója.
vasárnap, november 21, 2010
vasárnap, augusztus 08, 2010
Puddhon (Unidentified life form) - imaginary creature drawn for the artistpub's weekly sketch
Puddhon (idegen életforma) - az artistpub heti skiccére készült kitalált lény rajza és leírása
SZÖRCSÖGŐ PUDHON (Puddhonus abelliensis)
Szaporodás:
1.- leváló hólyagszemekkel, a szemek féregszerű mozgással vándorolnak, majd alkalmas helyen megtelepednek. Az így kifejlődött élőlény az ábrán láthatónak csak a felső része, mozgékony állábakkal rendelkezik, ragadozó életmódú, gyökeret nem fejleszt.( Űrkalózok tréfásan "Durrogó puddhonnak" hívják a csápok űrhajóhoz csattanó hangja miatt ezt a formáját a lénynek.)
2.- kétnemű spórákkal, a spórákból mozgékony nőstények és helyben ülő hímek fejlődnek ki.
A nőstények ragadozók, a hímek ásványi anyagokat szívogatnak a gyökerükön keresztül. Mikor a nőstény rátalál egy hímre, majd összeforr vele, így alakul ki a képen látható teljes lény.
Életmód:
Az élőlény részben fotoszintetizál, részben ragadozó életmódot folytat. A lecsapódó pára a gumó tövénél összegyűlik és az alsó részen termelődő savmirigyek váladékával keveredve rendkívül maró hatású oldatot képez. Ez oldja a legkeményebb kőzetet is és felszívhatóvá teszi az oldott tápanyagokat, melyet a folyadékba lógó szívó fonalak juttatnak a lény testébe. A lény felső része ragadozó, főleg kereskedelmi űrhajók elfogására specializálódott fogócsápok segítségével ejti el zsákmányát. Áldozatát a csápkoszorú közepén levő álszájba gyömöszöli, majd a salakanyagok is ugyanitt távoznak.
Testfelépítés:
A kifejlett lény jól elkülöníthetően egy felső és egy alsó részből áll, mely gumóvá nőtt össze. Az alsó rész több rendkívül erős fonállal tapad az élőhely szikláihoz, a felső részből folyamatosan fejlődő mozgékony csápok nőnek ki. Az alsó részen találhatók a savképző mirigyek, melyek maró váladéka magában a növényben nem okoz kárt, viszont jelenlegi ismereteink szerint közömbösíthetetlen. A csápok végén lapos, kampókkal ellátott tapadólemezek találhatók, amelyek az itt termelődő anyagtól ragacsosak is. Szerepük a védekezés és a zsákmányszerzés. A csápok tövében található a szájnyílás, mely egyben az ürítés céljára is szolgál. A felső részen találhatók a hólyagszemek, melyek felületesen emberi szemekhez hasonlóak, bár funkciójuk nem csak a látás, hanem a szaporodás is. Belső felépítéséről nincsenek ismereteink, mivel a lényt eddig felboncolni nem sikerült.
Elterjedése:
Az Abell 2218 halmaz egyes bolygóin nem ritka, bár szerencsére sehol sem elterjedt.
Főként űrkikötők közelében fordul elő, itt táplálékát főleg a le és felszálló űrhajók jelentik. Legnagyobb kárt mégsem ezzel, hanem hihetetlenül maró gyökérmirigy-váladékával okozza, mely lényegében közömbösíthetetlen, így idővel az egész bolygót átfúrja. Ily módon a bolygó idővel lukacsos sajthoz válik hasonlóvá, majd egyszerűen szétesik. A lényről leváló szemek ilyenkor betokózdnak, majd megfelelő újabb égitesten landolva tovább szaporodnak. Spórái ugyancsak rendkívül ellenállók, és akár csak maga a lény, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag elpusztíthatatlanok.
SZÖRCSÖGŐ PUDHON (Puddhonus abelliensis)
Szaporodás:
1.- leváló hólyagszemekkel, a szemek féregszerű mozgással vándorolnak, majd alkalmas helyen megtelepednek. Az így kifejlődött élőlény az ábrán láthatónak csak a felső része, mozgékony állábakkal rendelkezik, ragadozó életmódú, gyökeret nem fejleszt.( Űrkalózok tréfásan "Durrogó puddhonnak" hívják a csápok űrhajóhoz csattanó hangja miatt ezt a formáját a lénynek.)
2.- kétnemű spórákkal, a spórákból mozgékony nőstények és helyben ülő hímek fejlődnek ki.
A nőstények ragadozók, a hímek ásványi anyagokat szívogatnak a gyökerükön keresztül. Mikor a nőstény rátalál egy hímre, majd összeforr vele, így alakul ki a képen látható teljes lény.
Életmód:
Az élőlény részben fotoszintetizál, részben ragadozó életmódot folytat. A lecsapódó pára a gumó tövénél összegyűlik és az alsó részen termelődő savmirigyek váladékával keveredve rendkívül maró hatású oldatot képez. Ez oldja a legkeményebb kőzetet is és felszívhatóvá teszi az oldott tápanyagokat, melyet a folyadékba lógó szívó fonalak juttatnak a lény testébe. A lény felső része ragadozó, főleg kereskedelmi űrhajók elfogására specializálódott fogócsápok segítségével ejti el zsákmányát. Áldozatát a csápkoszorú közepén levő álszájba gyömöszöli, majd a salakanyagok is ugyanitt távoznak.
Testfelépítés:
A kifejlett lény jól elkülöníthetően egy felső és egy alsó részből áll, mely gumóvá nőtt össze. Az alsó rész több rendkívül erős fonállal tapad az élőhely szikláihoz, a felső részből folyamatosan fejlődő mozgékony csápok nőnek ki. Az alsó részen találhatók a savképző mirigyek, melyek maró váladéka magában a növényben nem okoz kárt, viszont jelenlegi ismereteink szerint közömbösíthetetlen. A csápok végén lapos, kampókkal ellátott tapadólemezek találhatók, amelyek az itt termelődő anyagtól ragacsosak is. Szerepük a védekezés és a zsákmányszerzés. A csápok tövében található a szájnyílás, mely egyben az ürítés céljára is szolgál. A felső részen találhatók a hólyagszemek, melyek felületesen emberi szemekhez hasonlóak, bár funkciójuk nem csak a látás, hanem a szaporodás is. Belső felépítéséről nincsenek ismereteink, mivel a lényt eddig felboncolni nem sikerült.
Elterjedése:
Az Abell 2218 halmaz egyes bolygóin nem ritka, bár szerencsére sehol sem elterjedt.
Főként űrkikötők közelében fordul elő, itt táplálékát főleg a le és felszálló űrhajók jelentik. Legnagyobb kárt mégsem ezzel, hanem hihetetlenül maró gyökérmirigy-váladékával okozza, mely lényegében közömbösíthetetlen, így idővel az egész bolygót átfúrja. Ily módon a bolygó idővel lukacsos sajthoz válik hasonlóvá, majd egyszerűen szétesik. A lényről leváló szemek ilyenkor betokózdnak, majd megfelelő újabb égitesten landolva tovább szaporodnak. Spórái ugyancsak rendkívül ellenállók, és akár csak maga a lény, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag elpusztíthatatlanok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)